Várkonyi János
festőművész
Várkonyi János 1947-ben született, a Szegedi Tanárképző Főiskola rajzszakán végzett 1971-ben.
Lírai, figuratív munkáiban a romantika, az irónia egyaránt felfedezhető. Országos, valamint külföldi tárlatokon gyakran szerepel.
1982-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
A táblaképek mellett könyv illusztrációkat, grafikákat készít.
1986-ban Székely Bertalan díjat kapott.
Művészetörténészek így vallanak munkáiról:
“ Eszközei, hangulati tónusai’gesztusai’ :az irónia, a groteszk, a megsemmisítő hevületű, vagy abszurd leleplező helyzetek, viszonyok s a nosztalgikus vissza-gyönyörködés a kis dolgok, a régi jó meleg emberi kapcsolatok félmúltjába.
Stíluselemei pedig: a holland kismesterek pontos mívessége.Munkácsy ember és Csontváry tájábrázoló fantasztikuma,s a rejtett összefüggéssek szürrealista feltáró technikája.”
“Gyakran ihleti meg ecsetét múltunk, közelmúltunk világa, történései és emberei egyaránt.Nem nosztalgikus visszakívánás hatja át e
Budapest, Csepel Galéria műveit, hanem sokkal inkább a különös iránti, nem szépítő, megmosolyogtató, humorral átszott érdeklodést érezzük bennük.Nem a sokkolás, nem a világ megváltoztatása, inkább a bensőséges örömszerzés munkásságának célja és egyben sikerének titka is.”
Egyéni kiállítások:
Békéscsaba Munkácsy Múzeum
Hatvan Hatvani Galéria
Nagykanizsa Kanizsa Trend Galéria
Csoportos kiállítások:
Hódmezővásárhely Őszi tárlat
Lienz Ausztria
ST.Anton Japán
Mondorf Luxemburg
Bettenbourg Svájc
Sierre Tokió
Kántor Zsolt:
Melankólia, derű
- Várkonyi János képeihez-
A végső rejtély a tökély,
pillangókat lapoz az éj.
Virágpor szóródik s fahéj,
az elvágyódás a mély.
A maszk mögött bogáncs, tövis
a bensőt fölsérti a hit.
Tegnap jót álmodtál, ma mit?
Idill repedezik, törik
Rubint gurul, gyűrű koppan,
Rendszerré lett gondjainkban
sejtenként bomlik a hittan.
Valami megragad, itt van.
Hold babrál, vibrál a bokrokon,
belépek a képbe, megfogom,
ki segítene mivoltomon,
a kulisszák mögül eloson.
Hol a tenger volt, most egy kancsó
nincs hangulat, mi maradandó,
a megváltás is csak szó,
bár a szerelem vad, jó,
belep mindent a nagy hó.
Művei:
